lelaci oldala
Isten hozott a weboldalra

Máramarosszigetröl…

Figure 6

n Máramaroszigetröl

n Elhelyezése É sz 47º 55´60˝ ,K 23º 52´60˝

n a tengerszinti magassága 274 méter, 2002 ben a lakosság 41 220, ebből 6494 magyar.Neve a Máramaros folyónévből való, melynek most Mara a neve. A víznév az indoeurópai mori= tenger,állovíz, és a mors=holt szavakból származik.arra utal hogy a város a Tisza és az Iza szögében épült.

A város területe a

bronzkor óta lakott.

Itt vezetett át a

fontos Tisza völgyi

kereskedelmi út

Árpád-házi szent Kinga

Figure 7

n 1234 -1292

n IV Béla király elsőszülött gyereke.Nagynénje volt Szent Erzsébet.Testvére Szent Margit.Neve Kunigunda, a magyarok becézték Kingának.5 éves korában eljegyezték Szemérmes Boleszlo lengyel herceggel.1246 ban volt az esküvő.Valószínűleg 1247-ben elbúcsúzott csaladjától, s ekkor tért haza.Ekkor tért Máramarosba,Szigetre is, és Szigettel szembeni Aknaszlatinán a sóbányát kapva ajándekul,beledobta jegygyűrűjét,amit csodás módon Krakkó mellett találtak meg egy sókristályban.

Kelemen Sámuel P Didák OMC minorita 1683/1744

Baksafalván született, a középiskolát Kolozsváron végzi, 1702-ben minorita lesz.1710 és 1713 közt Nagybányán működik.Új missziókat alapít,így a Máramarosszigetit is.Térít, prédikál, már a csodáiról is beszélnek.1729-ben a minoriták Miskolcon is működnek, Didák atya 1729-től haláláig itt tartózkodik.

Figure 8

Hám János pk hv 1781 -1857

n Gyöngyösön született.A középiskolát Gyöngyösön, 1795-től Rozsnyon és 1796-tól Egerben végezte. A teológiát Egerben végezte el 1798-tól. Egerben teológiai tanár, kanonok, a papnevelde rektora,I Ferenc 1827 május 25-én nevezi ki szatmári püspöknek.V Ferdinánd 1848 ban esztergomi érsekké nevezi ki , de a forradalom miatt nem foglalhatta el állását.1849-ben lemond az esztergomi címről és visszatér Szatmárra.Itt hal meg 1857-ben. Szentként volt tisztelve már életében is,karitatív tevékenységei miatt.

Figure 9

Itt elt Thököly Imre-Máramaros vármegye föispánja

n Született 1657 ben Késmárkon,meghalt 14705 en Izmit ben.Kuruc hadvezér, 1682 és 1685 közt Felsö Magyarország, majd 1690 ben Erdély fejedelme.23 lvesen a kuruc hadseregben generális,tábornok.Habsburg ellenesség jellemzi. Törekedett a mozgalom

n Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török

n támogatással. Ugyanakkor egészen hatalma 1685-ös elvesztéséig nem szakított

n véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat,

n felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére,

n ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége

n fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti

n csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi

n fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A

n karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt

n száműzetésben. A kis-ázsiai İzmitben hunyt el 1705-ben.

Én is hazámnak

csendességét és

boldogulását kívánó

és abban fáradozó

fia és tagja vagyok.

Én

is hazámnak tartom

Magyarországot, és

szívesen is kívánom a

nyugodalmasabb

életet.” Idézi Zachar 402.

A Rákóczi-szabadságharc

idején tartott 1705-ös szécsényi

országgyűlés

határozata szerint:

„Az Méltóságos Thököly Imre

Fejedelem az Magyar Haza

Szabadságának helyreállításáért

fegyvert fogván és azon Ügynek

minden jobb

utakon és módokon való folytatására

életét, jószágát feláldozván […]

méltónak

ítéltetett, hogy minden

jószágiban visszahelyeztessék,

maga pedig Személye

szerint több bujdosó

Magyarokkal az leendő

Békességnek Tractájában

includáltassék.”

Idézi R. Várkonyi 392.

Figure 10

n A katolikus templom 1775-ben épült,

Figure 11

n a református 1862-ben nyerte el mai formáját.

Figure 12

Körösy Csoma Sándor 1784-1842

n Kőrösben születik, Enyeden és Göttingenben tanul.Tanulásai után Szigetre volt kinevezve tanárnak.

n 1819-ben indul el a nagy útjára Enyedről.

n 1842-ben hal meg Darjeelingben.

Figure 13

Arany János 1817-1882

n Szalontán születik.1823-ban debreceni kollégiumban van,1834-ben segédtanító Kisújszálláson.1836-ban beáll a debreceni színtársulathoz,Nagykároly,Szatmár,Sziget.

n Innen gyalogol haza.1842 ben-Szilágyi István a rektor Szalontán, nála lakik.1847-ben a Toldi pályázatot nyer.

Figure 14

Sztojka Zsigmond Antal püspök

Szigeten született. Az 1717-es tatár betörés után az egri teológia tagja, majd a párizsi Sorbonne-ban tanul tovább.Ott doktorátust is szerez.Kassán lelkipásztor, 1733-tól kanonok.Azon az országgyűlésen amit Mária Terézia hív össze koronáztatása alkalmából, az egri káptalant képviseli.A királynő hálából neki adományozza a püspöki címet Erdélyben. A Szalai előnévvel bárói címet is kap.Fejleszti az egyházat, lelkileg, intézményileg is. Kápolnát épít,öregek házát,Szigeten is,Gyulafehérváron is.1759-ben lemond,visszavonul Nagyszebenre. 1770-ben hal meg.

Szilágyi István 1819 -1897

A máramarosszigeti református iskola igazgatója. Arany János barátja és ösztönzője.1842-ben Nagyszalontán van, 1845- ben Máramarosszigeten.Szerkeszti a Máramaros c. hetilapot.Lövey Klárát újságírásra ösztönzi.

Várady Gábor 1820- 1906

n A szabadságharc alatt a máramarosi honvédeket szervezi.Forradalom után emigrácioban él.Később kegyelemmel visszatér.

n Lövey Klára unokatestvére.

Leövey Klára 1821- 1897

n 1836 és 1840 között amatőr ,műkedvelő színjátszó Szigeten.1843,1844, Sztojkáékkal a pozsonyi országgyűlésen vesz részt.1846-ban Teleki Blanka meghívja nevelőnek.1849-ben ,az intézet bezárul, Teleki Blankával Debrecenbe és Szegedre megy.1850- ben Sztojkáéknál nevelő Szigeten.1851-ben elfogatása,1853 ítélethozatal, 1853 és 1856 között kufsteini fogsága Teleki Blankával.1856-ban Várady Gábornál nevelő,Szigeten,1857-ben külföldön van Teleki Blankával.1859-ben Szigeten leánynevelő intézetet nyit,amit 1861-ben bezárnak. Ismét külföld.1866-ban újságírói működés, a Máramaros c. lapnál.1890-ben Pestre költözik.

Figure 15

Asztalos Sándor 1823- 1857

n Szigeten született.Festőnek készült.1847-es években Bécsben tiszt, a forradalomhoz csatlakozik,Táncsics Mihály börtönből való kiszabadulásán közreműködik.Az aradi csatákban mutatkozik meg bátorsága,mikor legyőzi a császári sereget és Temesvár visszafoglalásában is részt vesz.A fegyverletétel után visszatér Szigetre ám a letartóztatás elöl menekülve Szabolcs megyébe megy,onnan Genfbe,ahol folytatja a festészetet.Egy másik száműzött tiszttel,a lengyel Strzeleckivel párbajozik, és az megöli.

Petöfi Sándor 1823-1849

n Kiskőrösön születik, 1849-ben hal meg Bem tábornok hadsegédjeként Fehéregyháza mellett,Segesvár környékén.Élete színes…

n Tanul,színész,katona,ismét színész…1848-ban a forradalmi ifjúság élén áll.

n Szigeten is járt,majdnem feleségül vette a szigeti színésznőt,Prielle Kornéliát. Nászútjára menve,Koltó felé,egészen bizonyos, hogy erre mentek át Szendrey Juliával.

Figure 16

Prielle Kornélia 1826 -1906

n Drámai színésznő.1846-ban Petőfi feleségül akarta venni. A francia szalonvígjátékban és Csiky Gergely Nagymama c. darabjában aratta legnagyobb sikerét.

Figure 17

P Szathmári Sándor 1831- 1891

Mikszáth Kálmán 1847-1910

n Mint képviselő, a máramarosi vidék volt a kerülete.

n Egyik hőse, a Különös házasság Buttler grófja,itt is megfordult,egyetemet alapított. A gróf közel egy századig működő egyetemet hozott létre, 1920-ig református jogi akadémia volt a városban.

Figure 18

Hollosy Simon sz 1857

Festőművész, a nagybányai iskola alapítója. Sírja a katolikus temetőben van.

Figure 19

A város elsö emlitése a 11-ik században történik. 1231- ben Maramors,1332- ben Zyiget néven emlitik.1272 és 1290 közt IV Lászlo király románokat telepit ide.1352- ben szabad királyi város, a Máramaros vármegye székhekye.1570 -töl az erdélyi fejedelemséghez tartozik.1733- ban III Károly magyar király(VI Károly császár) ujra Magyarorszaghoz csatolja.1918-ig Magyarorszaghoz tartozik,majd a bécsi döntés után viszakerül Magyarorszaghoz ,1940 és 1944 közt. A szovjetek 1944 oktober 17-én vonulnak be.

A szigeti börtön

n Mivel a város épp a határon van, a legtöbb fontos politikai foglyot ide hozták,arra számitva,egy zavargás vagy ellenforradalom esetén orák alatt átvihetik öket az oroszokhoz.a máramarosi fagyok, élelem hiány, nehezen viselhetö börtönné tették.

Figure 20

n Római katolikus papok itt

n Boga Alajos 1950-1954 haláláig

n Bogdánffy Szilárd váradi püspök 1951 február, rövid ideig

n Boros Béla temesvári püspök 1951-1955

n Czumbel Lajos szatmári ordinárius 1951-1955

n Anton Durkowitsch püspök 1950-1951 október, haláláig

n Otto Canisius 1950-1952

n Márton Áron 1951-1954

n Augustin Pacha temesvári püspök 1951-1954

n Josef Schubert érsek 1951-1955

n Vasvári Aladár brassói főesperes 1950-1955

n Görög katolikus papok itt

n Ioan Balan lugosi püspök 1950-1955

n Ioan Chertes kolozs-szamosújvári püspök 1950-1955

n Tit Liviu Chinezu bukaresti vikárius titkos püspök 1950- 1955,haláláig

n Ioan Dragomir titkos püspök 1950-1953

n Valerian Traian Frentiu váradi püspök 1950-1952 haláláig

n Iliu Hosszu kolozs-szamosújvári püspök 1950-1955

n Ioan Ploscaru lugosi püspök 1950-1955

n Alexandru Rusu máramarosi püspök 1950-1955

n Ioan Suciu püspök 1950-1953 haláláig

n Alexandru Todea gyulafehérvári püspök 1952-1955

Dr Boga Alajos 1886- 1954

n Kozmáson születik,Csíksomlyón tanul.A bécsi egyetemen tanul,1910-ben Bécsben pappá szentelik.Háború alatt tábori lelkész.Márton püspök letartóztatásakor ideiglenes kormányzó,1949-től.1950-ben, május 10-én éjjel letartóztatják.Mivel azt hiszik hogy titkos püspök,1951 szeptemberében a szigeti börtönbe viszik.Ott hal meg 1954-ben.

Figure 21

Anton Durkowitsch 1888- 1951

n Ausztriában, Deutsch Altenburgban született.Édesanyja 1896-ban Jasiba költözik,ott tanulnak meg románul.1898-ban Bukarestbe mennek.1901-ben a kisszemináriumban van, onnan az érsek 1906-ban Rómába küldi. Két doktorátust és egy licenciátust szerez. Rektor,helynök,1947-től Jasi püspök.Bérmaútra indul 1949 ben mikor letartóztatják. Jilava,Máramarossziget az állomások…Szigeten hal meg 1951-ben. Sírja a zsidó temetőben van, vagy ami valószínűbb, a szegények temetőjében a város szélén.

Figure 22

Dr. Bogdánffy Szilárd Püspök 1911-1953

Figure 23

n A Vajdaságban született örmény nemes családban.Nagyváradon kezdi a szemináriumot,a budapesti Pázmányban végzi be.Tanár a teológián,1939-ben letartóztatják, kiutasítják. Budapesten hitoktató, majd 1940-ben hazatér.1943- ban a Pázmányban doktorrá avatják, 1947-től Szatmáron Scheffler János püspök titkára.1949-ben Patrik O’Hara titokban püspökké szenteli februárban, és áprilisban letartóztatják. Jilava, Sziget, Várad,Capul Midia…Az enyedi börtönben hal meg. Sírja fölött jelenleg gyár van.

Otto Canisius Farrenkopf S J 1888 -1967

n Buchenben, a Neckar Odenwald kerületben születik 1888-ban.1908-ban lép a jezsuita rendbe. Hollandiában tanul filozófiát, Angliában fejezi be. Indiába,Bombaybe küldik,hol angolt tanít.A háború végére pappá szentelik,az orosz misszióba jelentkezik.Mivel a határok zárva maradnak,közlik vele hogy Oroszország helyett Románia a célja.1924-ben Lembergben,akkor még Lengyelországban, lengyelül tanul.1924-ben lépi át a román határt. Működését eredményesség és üldözés jellemzi.1948 és 1965 között 5 alkalommal van letartóztatva.Ha nem számítjuk a rövid ideiglenes szabdlábra helyezést, 17 évet ül börtönben.Többek közt Szigeten is.1965-ben elmehet, de oly gyenge hogy orvos kíséri a repülőig.Münchenben hal meg 1967 ben.

Márton Áron 1896- 1980

n Csíkszentdomonkoson születik 1896-ban, ott és Csíkszeredában tanul.Gyulafehérvárra megy teológiára,mit a háború szakít meg. 1920-ban ismét teológia,1924-ben pap lesz.1932-ben püspöki titkár, és kolozsvári egyetemi lelkész. Beszédet mond tiltakozásul 1944-ben a zsidó törvények miatt - ennek köszönheti majd post mortem, több mint 50 évre rá,1999-ben a cádik nevet a zsidóságtól,amit Walenberg és Schindler is megkaptak. Mivel nem alkudott meg a rendszerrel, a bátor kiállásért börtönbe kerül kirakatper után. Bukarest, Nagyszeben, Nagyenyed, Máramarossziget.1952-ben szabad, de rá egy évre kényszerlakhelyen van. 1967-ig. Az erdélyi Mindszenty is lehetne…

Figure 24

Scheffler János 1888 -1952

n 1942 töl szatmári püspök.A nagyváradi egyházmegyét is kormányozza.Plébániákat létesit,templomot épit,a háborus idökben igyekszik egységet tartanni a különbözö nyelvö hivei közt.Bombázás alkalmábol a püspöki palota pincéjében 7 pap hal meg…1945 sok német nyelvü hivét”ideiglenes alkalommal “ a szovjetunioba viszik” malenkij robotra…”…A püspök atyát 1950 ben Körösbányára internálják onnan pedig Jilavára…ott hal meg 1952 ben.

Figure 25

Pakocs Károly 1892-1986

n Erdélyi magyar katolikus pap költő. Nagykárolyban születik,Budapesten végzi a teológiát.Máramarosszigeten káplán.Később Színérváralján és Nagybányán plébános. Szatmárnémetiben püspöki titkár, irodaigazgató majd helynök.1951-től teológiai tanár Gyulafehérváron.

n Az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő személyisége. Írói élményvilága hivatásából fakad.

Figure 26

Simpf János

n Papköltö.1951 ben született Jozsefházán.elemi iskoláit ot, a középiskolát Nagybányán, a teologiát Gyulaféhárváron végezte. 1 évet Sziget melett, Hosszumezön volt plébános.1981 töl a teologián és a kántoriskolában tanitott magyar irodalmat 1989 ben bekövetkezett haláláig.Verseket irt, legtöbbet diákéveiben.Halk szavu, zárkozottságra hajlamos, sokat olvasott, magas müveltségü pap tanár volt.Engem személyesen például ö ismertettet meg és kedveltette meg velem Rejtö Jenöt,kimutatta a humor mögötti embert és a mélyebb, humánusabb sorokat a regényeiben…

Figure 27

n Kötöjel.

n Már nem is emlékszem, tanultunk e rola

n Fontosabb dolgokkal telt a nyelvtan ora.vagy ha tanultunk is régen elfeledtem

n Fontosabb dolgok is köddé váltak bennem.

n Egszerü szerény kis vonal, mondhatnám,szinte szégyenlös.

n De régi, tán a legrégibb irással egyidös.

n És összeköt szotagokat, tulajdon s közös neveket,

n Öszekapcsol égtájakat, állatokat, embereket.

n Uram, tudod hogy nem kértem Töled hogy tégy csodált emberré engem,

n De hallgasd meg kérésem,Kötöjellé, o, engedj lennem.

n Add, hogy Hozzád kössek minden sajgo szivet, visszavigyem Hozzád rég elhagyott hived, két kihült lélek közt én legyek s kapocs, biztonságos ösvény,melyet lábuk tapos.deritsek mosolyra minden siro szemet,minden hideg szivben én legyek a meleg.gyilkos fegyverekböl én löjjek galambot,ösi viszály felett én huzzak harangot.családukhoz vigyek tékozlo apákat,sok sok haragos közt legyek a bocsánat.Minden siro szemröl töröljem a könnyet,fáradt embereknek n legyek a könnyebb.Mutatojel legyek elesettek egén, fásult embereknek én lehessek remény.Add én kössem össze messzi délt északkal, hajnalt, az estével,éjjelt a napallal, multat jövövel, tegnapot a mával, a tavaszt az összel, s a telet a nyárral.Add, hogy én kössem össze nyugatot kelettel, szülöt gyermekével, s Istent az emberrel. Megcsodélt emeberré ne tégy Uram engem, Engedj,Uram,engedj,kötöjellé lennem..1973

SIMPF JÁNOS szül. Józsefháza, 1951.

febr. 26. – 1976. jún. 20. Segédlelkész: 1976.

Szatmár Székesegyház, 1977. Mezőpetri. Plébános 1980

. Hosszúmező. 1981-ben meghívták a gyulafehérvári Kántoriskolába

magyar tanárnak. + Gyulafehérvár, 1989. máj. 29. (tem. Józsefháza)

Dr Dobos János

n DOBOS JÁNOS DR. szül. Petrilla (Hunyad m.), 1913. dec. 23. – 1936. dec. 19. Felszentelése után tanulmányi prefektus a püspöki konviktusban. Segédlelkész: 1937. Erdőd. Mivel ő is belekeveredett a Rongyos Gárda nevű mozgalomba, 1939. októberében letartóztatták, és decemberig fogva tartották. December 21-én huszonhárom katolikus és protestáns lelkésszel együtt kitoloncolják. Csak a II. bécsi döntés (1940. aug. 30.) után térhetett vissza egyházmegyéjébe. Szatmáron tanított és az irgalmas nővérek templomának is lelkésze. 1951. december 5-én Máramarosszigetre helyezik. 1952. januárjában vette át a plébánia vezetését, miután elődjét eltemette. Itt éri a kitüntetés: főesperes, majd kanonok lett. Betegsége 1987-ben lemondásra kényszerítette. Nyugdíjba vonult, de a városban maradt, eleinte bejárt még a plébániára misézni-

Reizer Pál

n A rendszerváltás után az első szatmári püspök. 2002-ben halt meg, életének 60. , papságának 36., püspökségének 12-ik évében.

Schönberger Jenő

Figure 28

n Reizer atya után ő lett a szatmári egyházmegye püspöke… és a második alkalom volt, hogy szigeti plébánost neveztek ki püspöknek…

Jakubinnyi György

n Szigeten született.Iskolában már a piarista hagyományok a minél teljesebb tanulást kedveltették meg vele, úgy a humán mint a reál szakokban jó volt.Teológiára megy,onnan kiküldik Rómába,doktorál, és mellesleg órákat is tart diáktársainak. Poliglota,nyelvzseni,töb mint 12 nyelvet ismer… A Bibliát abban a nyelvben olvassa,mibe írták, az ószövetséget héberül, az újat görögül.Eszperanto és francia órákat tartott a teológián az önkénteseknek. Gyulafehérvári érsek.

Figure 29

n 1946 februárjában született Szigeten.Elemi iskoláit a 4 es számu iskolában,a középiskolát a volt piarista gimnáziumban, ma a Dragos Voda liceumba végzi.1963 ban jelentkezik a gyulafehérvári teologiára,1969 ben pappá szentelik.1 év titkárság után Márton Áron püspök atya Romába küldi.Ott a Colegium Germanicum Hungaricum lakoja.A Pápai Biblikus Intezetben tanul.1974 ben hazatér és tanárrá van kinevezve.Biblikum,exegesis, héber,görög, latin, jelentkezöknek esperanto és francia nyelv…1974 és 1992 közt tanár… 1990 ben a szentatya kinevezi Aquae regiae püspöknek és Gyulafehérvári segédpüspöknek.1991 és 1993 közt a CER titkára…(katolikus püspökök konferenciája).1994 ben a Szentatya gyulafehérvári érsekké nevezi ki.

Dr Tempfli Imre sz 1954,Kaplony

Figure 30

n 1979 ben kerül Máramarosszigetre mint segédlelkész.1985-ig itt tevékenykedett. Azon kevesek közé tartozott akik ifjúsági misét, koncertet.táborozást, versenyeket, kerékpártúrákat, focibajnokságot rendeztek fiataloknak, fiatalokkal, a régi rendszer alatt. Kerékpárral járta a filiákat télen-nyáron. Szálka lévén a rendszer szemében,Nagybányára volt elhelyezve,majd Homoródra…Jelenleg Königsteinben tevékenykedik.

n A Robineau család.

Figure 31

Figure 32

n A francia házaspár házasságötésuk után nászutjukat egy föld körüli utazásként akarták megélni. 1985 ben indultak el, Irország,Izrael,Bulgária,Magyarország,India,Japán,Kina,Malaézia,Ausztrália,Uj Kaledonia,Uj Zéland,Tahiti,Guatemala és Bolivia..8 éven át.Az esperanto segitségével találtak kapcsolatokat, megáltak egy helyen,dolgoztak ott,ismerkedtek a kulturával.1990 után két örökbe fogadott gyermekükkel, Máramarosba jöttek,Szigetre is. Két szamárt béreltek s bejárták a máramarosi vidéket,falvakat…